Tim Burton: Karácsonyi lidércnyomás

Fülszöveg: Kinek jutna eszébe Télapót és az egész karácsonyt csak úgy ukmukfukk elrabolni? Természetesen Tim Burtonnek, no meg az általa írt és illusztrált könyv főhősének, Csontvázy Izsáknak. Izsák a rémület őshazájában, Halloweenföldén éli frászhozással teli, izgalmasnak tűnő életét, amikor egyszeriben azt veszi észre, hogy már igencsak unja a vérfagyasztást, a velőtrázást és a hátborzongatást.
Elindul hát világgá, és egy elvarázsolt erdő közepén egy csudás világra lel. Egy szempillantás alatt rabul ejti a szeretet ünnepe, majd viszonzásul ő ejti rabul a szeretet ünnepét.
Mindenki fedezékbe, kezdetét veszi az Izsák főszereplésével megtartott karácsony!
A Karácsonyi lidércnyomás filmváltozatát már sokan ismerhetik, de Tim Burton eredeti rémes-rímes meséjét most először fedezhetik fel maguknak a felnőttnek látszó gyermekek és a gyermeknek látszó felnőttek. Kötelező olvasmány a morbid és abszurd humor kedvelőinek.


Vélemény: Tim Burton furcsa világa mindig is közel állt hozzám. A filmjeinek képi világa mindig olyan sötét, és nyomasztónak tűnhet, mégis van bennük mindig valami vidámság, pont ahogyan ebben a könyvben is.

A gondom a könyvvel az, hogy rövid, és hogy Jack nevét lefordították Izsákra, ami nekem eléggé fura.
A rajzok óriásiak voltak, imádom az összes szereplőt, mind különleges valami miatt.
Az egész könyv pár perc alatt elolvasható, mert az egyik oldalon csak egy, két mondat van, óriási betűmérettel persze, a másik oldalon pedig rajz van.

Értékelés: 5/5

Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kft.
Illusztráció: A szerző rajzaival
Borító: Cérnafűzött, Keménytáblás, Védőborítós
Kiadás éve: 2009
Fordító: Stern Gábor

Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Fülszöveg: Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carrol a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Vélemény: A könyv csak azért érdekelt, mert a mesét kisebb koromban láttam, és az nem nyerte el a tetszésemet, és gondoltam, hátha a könyv igen. De nagy csalódás lett belőle.
Ez a mesevilág amúgy is távol áll tőlem......varázslatos étel/ital, amitől hol nagyobb, hol kisebb lesz Alice, flamingók, mint ütők egy játékhoz, Ál-Teknőc, aki fura dalokat énekel, és egy röhögő fakutya, aki hol feltűnik, hol eltűnik, valamint egy folyton rohanó nyúl............Furcsa ez az egész, és akkor megtudtam miért is. Dr. Zacher Gábor toxikológus tartott egy előadást a fiataloknak a különböző drogokról, és akkor említette, hogy a híres emberek is éltek velük régebben is, és ekkor felhozott egy könyves példát, ami igen, az Alice volt. Carroll egy ilyen állapotában látott vízióját vetette papírra, ezért is olyan furcsa ez a mese.

Vigyázat cselekményleírás!
Ennek a történetnek se eleje, se vége, se értelme, vagyis ez csak az én véleményem. De lássuk egy kicsit a történet szereplőit: Alice, aki mint a történetből kiderült elég butácska, a késésben levő fehér nyulat követi egy lyukba, ami egy szakadék. Sokat esik, és meg is érkezünk a szakadék aljára, itt hol kisebb, hol nagyobb lesz az ételtől, aztán furcsábbnál furcsább állatokkal táncol, egy egérrel beszél, aztán egyszercsak elindul és megtalálja a nyúl házát, ahol találkozik Billel, a gyíkkal, innen tovább, ahol egy hernyóval találkozik, aztán elér egy újabb házat, ahol a szakácsné, a hercegnő, és egy baba lakik.

Ja, és kihagytam, hogy a baba disznóvá, vagy már nem is tudom mivé, de valami állattá változik. Itt egy fánál találkozik a fakutyával, aki mindig röhög, meg eltűnik. Ő megmutatja az utat a Kalapos házához, ahol teadélutánt tartanak Április Bolondjával és egy mormotával. Aztán valahogy eljutunk a Királyhoz, és a Királynőhöz, ahol az alattvalók kártyalapok, és a rózsafákat fehérről pirosra festik. A királynővel lesz egy barátságos krikett, vagy golf vagy milyen meccs, ahol azt kiabálja, hogy mindenkit lefejeztet. Mindegy is, eljutunk az Ál-Teknőshöz és a Griffhez, akik egy értelmetlen dalt énekelnek, és táncolnak, aztán ismét irány a királyi udvar, ahol egy tárgyalás kezdődik, ahol Alice kicsit felkapja a vizet. Végül felébred, mert ez ugye csak egy álom volt...........

Röviden ennyi a történet, próbáltam értelmesen összefoglalni, de egy ilyen mesét jobban nem lehet, higgyétek el, én mindent megpróbáltam. Annyit tudok, hogy soha többet nem olvasom el, és sajnálom az időt amit egyszer is elpazaroltam erre a "mesére".

Amúgy ezt a könyvet többféle módon átírták gyerekeknek, vagy éppen képregény formába öntötték, szóval aki kíváncsi Alice történetére, az bőven válogathat a kiadások között.

Értékelés: 2/5

Pivárcsi István: Boszorkányok könyve

Fülszöveg:
"Végül, de nem utolsósorban az eljárás menetében és az ítélet végrehajtásában egyaránt kiemelten fontos szerepet játszó hóhérok javadalmazásáról is érdemes néhány szót ejteni. Franz Helbing közzétette a XVIII. századi hóhérok munkájának hivatalos tarifáit:

– máglyát rakni 1 florin
– létrát a cölöphöz támasztani 1 fl.
– kötetekés zsinegek 30 kreutzer
– hamvakat szórni 1 fl.
– korbácsolásnál minden egyes ütés 8 kr.
– segédek díja fejenként 30 kr.
– csigázásnál felkötözés, egyszerű felhúzás 30 kr.
– csigázsísnál súlyráakasztás 30 kr.
– spanyolcsizma felillesztése 30 kr.
– pellengérre állítás 30 kr.
– tüzes fogóval szaggatás, fogásonként 15 kr.
– templom elé állítás égő gyertyával 12 kr.
– Boszorkányégetés 4 fl.

E felsorolás is azt igazolja, hogy a hóhérok nagy precizitást igénylő szakmai tudását bizony alaposan meg kellett fizetni, hiszen jó szakembert már akkoriban sem volt könnyű találni."


Vélemény: Vigyázat cselekményleírást tartalmaz!


Aki a boszorkányokról szeretne többet megtudni azoknak ez a könyv a legjobb választás, ugyanis a régi boszorkányüldözőktől kezdve a vallatásokon, pereken át, a régi babonákig minden megtalálható benne.

Lássuk mit is olvashatunk, ha ez a könyv a kezünkbe kerül.:

Az ókori mitológiákig visszanyúl a könyv, egészen Káli, Hekaté, Kirké, Lámia nevéig. Majd felsorolja a démonokat is akiket régen a 7 főbűnnel azonosítottak:
1. Lucifer - büszkeség
2. Mammon - fösvénység
3. Azmodeus - bujaság
4. Sátán - harag
5. Belzebub - mohóság
6. Leviathán - irigység
7. Belfegor - restség
Még Dante - Isteni színjátéka is említésre kerül. - > Szentháromság ellentéte: Az ördög három arca - Tehetetlenség, Tudatlanság, Gyűlölet

Aztán fel vannak sorolva az elementálok, másnéven a Természetszellemek. Csoportosításuk:
Földelementálok: törpék, manók, koboldok, gnómok
Vízelementálok: sellők, nimfák
Levegőelementálok: tündérek, szilfek
Tűzelementálok: nincs megszemélyesült alakjuk

És térjünk is rá a lényegre:
A boszorkányokat régen a Sátán szolgáinak, és/vagy szeretőinek tartották. Sok mende-monda származik a titkos találkozókról, rítusokról. De nem kellett egy "esti találka" ahhoz, hogy valakit boszorkánynak kiáltsanak ki, elég volt, ha valaki béna, púpos, süket, vak, vagy törpe termetű volt, vagy ha volt valamilyen bőrbetegsége, bőrelváltozása. A pszichés bajokkal küzdőknek, vagy epilepsziásoknak esélyük sem volt elkerülni a boszorkányvádakat. Stigmáknak számítottak például az üszkösödő sebek. De ha valaki túl szép volt, akkor is könnyen "megbélyegezték".

A Luca-székről már biztosan mindenki hallott, de a szerző több hiedelmet is összegyűjtött. Íme néhány: Ha valakit boszorkánynak gondoltak, akkor a sárban a kilencedik lábnyomba tűt szúrtak, és így ha nem tudott megmozdulni a lábnyom gazdája, akkor beigazolódott a dolog. Vagy azt is annak gondolták, aki a templomba elfordított fejjel lépett be, vagy az ajtófélfára piros posztót szegeltek védelemként. A természeti katasztrófákért is a boszorkányokat okolták, így például forgószélbe sarlót dobtak, hogy a szélben táncoló boszorkányok ne ússzák meg a dolgot.
Akiket próbákra vittek, azok inkább boszorkánynak vallották magukat, mintsem a kínzásokon huzamosabb ideig essenek túl. Itt olvastam a könyvben a kínzásokról, és gondoltam azt, hogy az emberi kegyetlenség tényleg határtalan. Hogy miért is? Nem kellett komolyabb ok, hogy valakit megvádoljanak, elég volt, ha ránézett valaki a szomszédra, és az rögtön a "szemmel-verés" nevű váddal illette meg. Irigységtől vezérelve, esetleg vagyonszerzés céljából rengeteg embert hurcoltak meg, és kellett rendkívül nagy fájdalmakat elviselniük.
Kis érdekesség: Az első uralkodó, aki kiállt a vádlottak, áldozatok védelme mellett, Mária Terézia volt.

Néhány vallatás: FIGYELEM! Csak erősebb idegzetűeknek!
Tüzes vaspróba: tüzes vas fogása kézben, ha begyógyul a seb, akkor ártatlan, ha nem akkor bűnös
Vízpróba: összekötözött kéz, láb - vízbe eresztés, ha feljön bűnös, ha elmerül, ártatlan
Égő máglyán keresztülmenni, megfeszítés, égetés, bőr tépése fogókkal, forró olajba merítés, nyúzás, csonkolás, szemkitolás............
És sajnos ez csak pár módszer, abból a tengernyiből, amiket alkalmaztak akkoriban.

Olvashatunk még a hóhér díjairól is, és persze a tisztítótűzről, a hivatásos boszorkányüldözőkről, és az általuk írt könyvekről, például a Boszorkány-pörölyről, a leghíresebb per helyszínéről Salemről, a legtöbb kínzást túlélt asszonyról, a legújabb módszerekről amiket vádlottakon alkalmaztak, és arról, hogy akkoriban hogyan folytak az állatok pere. Igen, igen.....képesek voltak beperelni legyeket, kakasokat, disznókat, amikről azt hitték, hogy alakvátó banyák.

Akiket foglalkoztatnak a boszorkányok, azokank mindenféleképpen érdemes beszerezni ezt a könyvet, és a polcon tartani egy példányt belőle. Érdekes olvasmány volt, minden oldala lekötött. Egyértelműen kedvenc.


Értékelés: 5/5 

Kiadó: Noran Kiadó
Oldalak száma: 272 oldal
Kiadás éve: 2006